2016
Immáron 10 esztendeje, hogy elhagytuk a nagyvárost és Székelyvarságon új életet kezdtünk, habár voltak nagyon nehéz időszakok, de nem bánom, hogy így döntöttünk és nem adtuk fel.
Az első 6-7 évünkben csak arról szólt a terv, hogy az itt megkeresett pénzből meg tudjunk élni valahogyan de lassacskán felfigyeltem a helyben rejlő lehetőségekre, hisz itt van ez a hatalmas kert amiben kis munka ráfordításával jól termő és egészséges veteményes kertet lehet kialakítani. Így is történt és igen bőséges terméssel ajándékozott meg a múlt évben a mi kis kertecskénk, lett itt minden uborka, spenót, hagyma, csillagtök, pityóka, fokhagyma, fuszulyka, póréhagyma.
Jó jó, de mi legyen a sok fűvel? és jött is a válasz, ugyanis mi sem egyszerűbb mind pár darab nyuszit tartani. Egy alkalommal mikor Magyarországon jártam, úton hazafele volt időm átgondolni, megtervezni a nyúlketrec megépítését és 650 km vezetés után hajnali hazaérkezésem lendületével neki is ugrottam a ketrec megépítésének és délre már fogadhattam a nyuszikat. Másnap meg is érkeztek az új lakok azóta is vannak nyulaink aminek nagyon egészséges, finom táp és gyógyszermentes húsa van.
Na de 8-10 db nyúl nem tud megenni ekkora menyíségü füvet, tehát valami bio fűnyíróra van szükségem és a megoldás néhány bárány ami egész nyáron legel és ősszel kiugratjuk a bundájukból és beugratjuk a fagyasztóba. Be is szereztünk három gyönyörű bárányt egy berbécset és két jerkét de mit ad Isten egy negyediket (berbécs) villanyszerelésért kaptunk munkadíjnak. Nagyon szépen fejlődtek a friss legelőn meg a napi pici abrakon.
Eljött az ősz és hát a városiból lett falusi rájött, hogy ha levágom őket, akkor jövőre újra bárányt kel beszerezni és mi lenne ha túlteleltetnénk és ez lenne az alap állományunk.
Egy berbécset azért persze levágtunk… hát mit ne mondjak az az érzés amikor abba az ízletes húsba beleharapsz, amit tudsz hogy te neveltél fel és tudod hogy mit evet 100%-ig bio hát az valami fenséges és ekkor fogadtam fel, hogy nekünk lesznek saját birkáink, kecskéink sajtnak, tyúkjaink tojásnak és husinak és hasonló kisállataink.
A tervekhez tartva magunkat várjuk a tavaszt, hogy összeálítsuk a gazdasági épületünket, hazahozhassuk a két darab kecskénket és a sok csibét na meg legyen szállásuk az immár kibővült bárány állományunkat ami 5 anyánakvalóból ál és egy gyönyörű szép berbécsből (bufurc) és reméljük, hogy nemsokára a kisbárányokból meg kiskecskékből.
Pár éve kihasználjuk a természet adta kincseket és teafüvet gyűjtünk a mezőn, hecsedlit lekvárnak és kökényt meg hasonlókat. A termésen felbuzdulván kis gyümölcsöst ültettünk ami reméljük pár év múlva gyümölcsözni fog és szüretelhetünk szilvát, almát, körtét, meggyet, cseresznyét, somot, diót piros és fekete ribizlit, vackort, birs almát, málnát, szedret, bodzát .
Az állatokhoz meg a faluhoz való vonzalmam már gyerek koromból hozom magammal ugyanis rengeteg időt töltöttem édesapám rokonságánál ahol valamelyest megszereztem az alapokat tehát volt kis fogalmam hogy melyik a bárány eleje meg hátulja és, hogy füvet szénát eszik
Tehát egy szónak száz a vége a saját házunkban, a saját kezünkkel termesztett zöldségből, a saját magunk által tenyésztett állatokból, a legfinomabb és legegészségesebb ételeket szolgáljuk fel a hozzánk látogató barátoknak.
1
Hozzászólás
2016-03-30 17:50:00
Gratulálok!